Az Alföld szívében fekvő, a Tisza-Zagyva találkozásának emelkedő szögletében kialakult megyeszékhely 2005-ben ünnepelte alapításának 930. évfordulóját. Talán a vizek és a magaslat marasztalta itt évezredeken keresztül a különböző kultúrájú népeket. Ma a múlt örökségei, a mai modern város, a Tisza, a Zagyva, a Holt-Tisza, a mellette elterülő kellemes üdülőövezet várja mindazokat, akik már felfedezték, és akik még nem ismerik a várost.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
align=right Szolnok történelme során 14 alkalommal pusztult el, ezért napjainkra kevés műemléke maradt. A Művésztelep szomszédságában áll a carrarai márványból készült Damjanich-emlékmű, kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom. A Zagyva túloldalán a Tabán városrész újjáépített, de az egykori halászfalu utcaszerkezetét megőrző, emberléptékű házai között várja vendégeit a Tájházi Múzeum.
align=left A Tisza-híd köröndjén túl, a belváros felé eklektikus stílusú, a múltszázad elejének hangulatát idéző épületek hívják fel magukra a figyelmet. Ilyenek a mai Varga Katalin Gimnázium, a bíróság és a megyeháza egyemeletes épülete 1878-ból. Szolnok főterén 1881-től állt a városháza földszintes épülete. Helyén a 19. század végén épült a lényegében mai formájában is látható, eklektikus stílusú, a főteret meghatározó építészeti alkotás.
Vele szemben, a tér másik oldalán található az 1860-as években magyar királyi szállónak nevezett, késő klasszicista stílusú épület. Ma a Damjanich János Múzeum kiállításainak ad otthont. A Kossuth-tér észak-keleti oldalán helyezkedik el a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár épülete. Emeletén az Európai Információs Pont az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben segíti a tájékozódást.
align=right A Tisza partján az egykor mintegy tízholdas, versailles-i stílusú park közepén épült fel 1928-ban a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. Az itt talált termálvíz kiválóan alkalmas reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére. Innen csak néhány lépés a Szigligeti Színház országosan is kiemelkedő szépségű épülete. A színház 1912 tavaszára készült el, 800 nézőre méretezve, az akkor divatos szecessziós stílusban. Az Englert Károly tervei alapján épített színházépület a többszöri bővítések következtében úgyszólván teljesen elvesztette eredeti karakterét. 1991-ben újjászületett a Szigligeti Színház megnagyobbodva, korszerű berendezésekkel gazdagodva.
align=left A patinás Tisza Szálló melletti parkban találkozhatunk városunk szülöttének, Verseghy Ferenc költőnek bronz portréjával. A színház előtti parkban Szigligeti Edének, vele átellenben pedig a város névadójának, Szolnok (Zounok) ispánnak egész alakos bronz szobra látható. A város egykori látképét meghatározó három templom ma is a Tisza-part látványossága. A város legjelentősebb műemléke, a 18. század derekán épült barokk stílusú ferences templom. Díszes szószéke és oltára különösen nagy figyelmet érdemel. A templom ma orgonahangversenyeknek is helyet ad. Az 1902-ben épült egykori zsinagóga, ma a Szolnoki Galéria, mely képzőművészeti kiállítások mellett nagysikerű hangversenyek otthona.
FÜRDŐKULTÚRA
align=right Az 1928-ban felépült szálloda és gyógyfürdő az elmúlt évtizedek alatt igazi magyar gasztronómiai hagyományt teremtett és ápolja ma is. Különleges szerepet kapott a Szigligeti színház tőszomszédságában, hiszen bankettek helyszíne, költők és más művészek gyakorta felkeresett pihenő- és találkahelye is volt.
Magát az épületet és a gyógyfürdőt Hegedűs Ármin okleveles építész tervezte neobarokk stílusban. A kivitelezést Dömény, Ehrich és Bede építési vállalkozók végezték. A festőien szép Tisza-parton található szálloda gyógyító hatású vizével már évtizedek óta kedvelt kirándulóhelye a városba érkező turistáknak.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
align=left
VÁROSTÖRTÉNET
Az Árpád-házi királyok korában elsősorban a sószállítás központjaként és fontos átkelőhelyként volt ismert. Keveset tudunk az akkor még inkább falusiasnak mondható település életéről. A tatárjárás során lakossága megsemmisült. Zsigmond korában már feltörekvő mezőváros volt. Mohács után felismerték katonai jelentőségét, azonban hiába építették újjá várát, mert egy kardcsörgés nélkül a török kezére jutott. A török időszak magas adói ellenére viszonylagos békét jelentett a városnak.
A törökök kiűzését követően nem telt el évszázad, hogy a város nem szenvedett volna súlyos katonai és természeti csapást. Vasútja az országon a második volt, ami közvetlen összeköttetést jelentett a fővárossal. 1849-ben a tavaszi hadjárat első, sikeres csatáját Szolnokon vívták a magyarok. A kiegyezést követően kezdett el fejlődni igazán a város:ipara, kulturális élete, oktatása még a hasonló lakosságú városok közül is kiemelte.
A trianoni békediktátum elvágta nyersanyagforrásaitól, majd a kommün idején hosszú harcok dúltak felette a román haderővel szemben. A két világháború között alig állt lábára a város, a második világháború alatt lakossága alig pár ezer főre apadt, súlyos károkat szenvedett. 1956 eseményeibe Szolnok is bekapcsolódott, a szandaszőlősi katonai reptér és a helyzete (ti: a főváros kapuja) jelentőségét emelte. A forradalmat leverő szovjet csapatok maradtak, nagy számú orosz és magyar katona állomásozott 1989-ig Szolnokon.
A szocializmus alatt számos közintézményt, gyárat, lakótelepet építettek, 1975-ben létrehozták az akkori Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontját. A rendszerváltást követően az ipar és a mezőgazdaság nehéz korszakot élt meg. Szolnok manapság egyre szépülő, tisztának mondható, családias hangulatú város, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, mennyi hányattatásban volt része lakosainak az elmúlt évszázadokban, évszázadban.